A víz alatti vulkán rengeteg tengervizet lövelt a sztratoszférába, hűti a légkört
Által: Szerző Andrej Flis
Közzétett:2022.08.29
Nagyon érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet a Severe Weather Europe.
Akár fehér karácsonyunk is lehet egy gigantikus vulkánkitörés miatt – írja az rtl.hu. Amikor idén januárban kitört egy víz alatti vulkán Tongán, több mint 50 kilométerig fellövellt a víz. Márpedig ha a sztratoszféra lehűl a déli féltekén, az a sokéves statisztika szerint az északi féltekén hidegbetöréseket okozhat.
A Severe Weather Europe szakemberei azt találták, hogy ha a déli féltekén jelentősen hűl a sztratoszféra, akkor jellemzően egy anticiklon alakul ki az Atlanti-óceán és Grönland felett. Ilyenkor az időjárás Európában hektikussá válik, sokkal inkább szokatlanul meleg és hideg időszakok váltják egymást, amely télen hidegbetöréseket is magában foglalhat.
A hidegbetörések pedig Magyarországon a havazás fő forrásai, tehát akár egy télies tél, sőt fehér karácsony is elképzelhető Európában.
Vízágyú
2021 decemberében vált aktívvá az egzotikus nevű Hunga Tonga–Hunga Ha'apai vulkán, amely idén januárban okozott olyan erejű kitörést, amilyet csak nagyon ritkán látni. A robbanás több százszor erősebb volt, mint a hirosimai atomrobbanás, a cunami pedig több országban is okozott károkat, sőt, embereket is ölt.
Mivel a vulkán víz alatti, ezért a kitöréskor rengeteg tengervizet lövellt az égbe, és ha azt írjuk, az égbe, azt szó szerint kell érteni:
az időjárási folyamatok jórészt a 10 kilométer vastag troposzférában zajlanak, efölött a 30 kilométer vastag sztratoszféra található, a vulkáni csóva viszont kis híján elérte a mezoszférát is, 58 kilométer magasságban állt meg. Ebbe a légrétegbe csak nagyon ritkán és nagyon kis mennyiségben jut víz, de ez most megváltozott, a kitörés, mondhatni, bepárásította a magaslégkört. A vízgőz hatása, hogy a napsugárzást visszaveri, ezzel hűti a sztratoszférát, a Föld által kisugárzott hőt viszont csapdázza, ezzel fűti a troposzférát. Ennek pedig következményei vannak.
A Severe Weather Europe szakemberei archív adatok feldolgozásával statisztikákat készítettek, mert arra voltak kíváncsiak, jellemzően milyen a tél az északi féltekén akkor, amikor a sztratoszféra lehűl a déli féltekén.
Ezek a rétegek azért fontosak, mert míg időjárásunk a légkör legalsó részén van, a felülről érkező hatások erősen módosíthatják. Különösen a sztratoszféra ismert a sarki örvényre gyakorolt hatásairól és változásairól.
Minden évben, ahogy az ősz felé tartunk, az északi pólus kezd lehűlni. De a délebbre eső légkör még mindig viszonylag meleg, mivel továbbra is kap energiát a Naptól, míg a sarki régiók sokkal kevesebbet kapnak az idő múlásával. Az alábbiakban a téli napforduló látható, mivel a sarki régiók alig kapnak napenergiát.
A fő dolog az, hogy a sztratoszférában egy nagy vízgőz „felhő” körbeveszi a földgömböt. Amint azt látni fogja, erős hűsítő hatása van, és valószínűleg valamilyen módon befolyásolja a globális időjárást az elkövetkező hónapokban és években.
A legfrissebb elemzés azt mutatja, hogy a hűtési anomáliák egészen a sarki régiókba kapcsolódnak. Emiatt a déli sztratoszféra nagy része hidegebb a szokásosnál. Ez némileg várt eredmény egy ilyen erős vízgőz közvetlenül a sztratoszférába történő befecskendezése után.
A havazást tekintve az Egyesült Államok keleti részének és Európa nagy részén átlagon felüli havazást láthatunk. Ez egy várható válasz, mivel jellemzően a sztratoszféra jelentős felmelegedése után a hidegebb levegő könnyebben jut dél felé és ezekbe a régiókba.
A sztratoszféra felmelegedése az északi féltekén télen a keringés súlyos zavarát jelentheti. Ez nyomásváltozásokat okoz, és hideg levegőt engedhet az Északi-sarkvidékről az Egyesült Államokba és Európába.
rtl.hu/idojaras/2022/09/03/elorejelzes