A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 Az objektum 385-szor nagyobb tömegű, mint a Tejútrendszer szupermasszív fekete lyuka. A tény, hogy az objektum az ősrobbanás után ennyire gyorsan ilyen nagyra nőhetett, segíthet jobban megérteni a fekete lyukak formálódását.

 Az objektum 385-szor nagyobb tömegű, mint a Tejútrendszer szupermasszív fekete lyuka. A tény, hogy az objektum az ősrobbanás után ennyire gyorsan ilyen nagyra nőhetett, segíthet jobban megérteni a fekete lyukak formálódását.

 „A legtöbb, amit elmondhatok, hogy ha ez a robbanás 240 millió évvel a kitörése után is aktív volt – ami nem valószínű, de most induljunk ki ebből –, az olyan lenne, mintha a teljes 240 millió év minden egyes ezredmásodpercében 20 milliárd tonna TNT-t robbantottak volna fel.”

 A tudósok szerint a Földtől 390 millió fényévnyi távolságra lévő galaxishalmaz fekete lyuka volt a kiindulópont. A robbanás olyan nagy volt, hogy akkora krátert hozott létre a csillaghalmaz körüli forró gázban, mely átmérője másfél millió fényévnyi, tehát a fény másfél millió év alatt jutna egyik feléről a másikig

 Elméletem szerint azon a felületen, ahol a fekete lyuk gravitációja megállítja a fényt, ott van az eseményhorizont. Találó elnevezés, hiszen ahol megáll a fény, és a fénysebesség saját ideje szerint áll az idő, ott az események is megállnak. A fekete lyuk vonzásából semmi sem tud kilépni, hiszen nincsen hozzá sajátideje. Csak feltételezéseink lehetnek arról, hogy az álló idő milyen fizikai változásokat okoz az anyagban, hiszen az anyag térben és időben létezik. Álló időben nem létezik hőmérséklet, az anyag energiaszintje nulla, ezért az eseményhorizont hőmérséklete abszolút nulla fok. 

 Ezért kimondható, hogy a fekete lyukak az Univerzum legfényesebbnek látszó objektumai lennének, ha a fotonok mozogni lennének képesek. De mivel állni kényszerülnek, ezért az Univerzum legsötétebb tagjai a fekete lyukak.

 Az ősrobbanás elméletének nyilvánvaló cáfolata: 

Bármi is a magyarázat, a Chandra által észlelt kvazár lehet a legtávolabbi rejtőzködő forrás, amely az ősrobbanás után mindössze 850 millió évvel alakult ki. A korábbi rekorder az ősrobbanás után 1,3 milliárd évvel keletkezett.

 Az adatok alapján az egyik objektumnál a korong a fénysebesség 70 százalékával forog. Ez azt jelenti, hogy a fekete lyuk eseményhorizontja közel fénysebességgel foroghat.

 Eddig úgy vélték, hogy a súrlódási ellenállás szükséges feltétele annak, hogy anyagot nyeljen el egy fekete lyuk, most ezt a jelenséget úgy tűnik, a mágneses mezővel magyarázzák. A szimuláció eredményeként látható, amint az akkréciós korong belső régiója tökéletesen illeszkedik a fekete lyuk egyenlítői területére, miközben a külső terület más szögben áll.

 Hogy a korona pontosan hogy néz ki, milyen alakú, azt nem tudják még. Úgy gondolják, hogy az akkréciós koronghoz hasonlóan ez is korong formájú, de nem lehet tudni, hogy mekkora. A helyzetet bonyolítja, hogy a csillagtömegű fekete lyukak nem táplálkoznak egészségesen. Néha zabálják a gázt, néha koplalnak, a röntgensugárzásuk pedig jellegzetes módon igazodik ehhez.