A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

1939. március 14-én a Jozef Tiso vezette szlovák kormány kikiáltotta Szlovákia függetlenségét. Erre válaszul Volosin is kikiáltotta a független Kárpát-Ukrán Köztársaságot és országának német védnökség alá helyezését kérte.

  A képviselők szerint a támadás politikai indíttatású, célja a megfélemlítés és nyomásgyakorlás volt. Az összehangolt, rajtaütésszerű akció a magyar kisebbség legitim szervezetei ellen - tették hozzá - a sztálini totalitárius rendszer módszereit idézik, ami megengedhetetlen egy jogállamban.

 November közepétől kötelezővé teszik az ukrán nyelv használatát egyebek mellett a fodrászatokban, az autószervizekben, a ruhatisztítókban, a kávézókban és az internetes áruházakban, hívja fel a figyelmet a GolosUA portálon megjelent írásában Marija Bakusinszkaja.

 Nagyszabású terrorelhárítási gyakorlatra készül az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) augusztus 19-én és 20-án a Munkácsi és a Beregszászi járásban – számolt be a Kárpátalja.ma.

 Bizonyossá vált, hogy kaszárnyát építenek a legnagyobb kárpátaljai városban, Beregszászon. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség a miniszterelnökhöz fordul válaszért: vajon miközben a keleti fronton háború dúl, miért a békés nyugati határhoz erősítik a fegyveres jelenlétet?

Emlékeztetett arra, hogy ezen a területen több mint százötven ezer etnikai magyar él, és történelmi szülőföldjük évente háromszázmillió grivna összeggel finanszírozza oktatási és kulturális programjait a térségben, ezzel egyidejűleg megteremtve a Kárpátaljai lakosok számára a feltételeket a magyar útlevelek és a külföldi foglalkoztatás megkönnyítéséhez.

 Mint arról a mukachevo.net beszámol, április 13-án délután jelentős katonai gépezet áthaladását figyelték meg Kárpátalján a hágók térségében.

 Január 16-án hatályba lép az új ukrán nyelvtörvénynek a reklámokra vonatkozó passzusa, amelynek értelmében a televízióban, a rádióban, a nyomtatott és az elektronikus sajtóban a megjelenő reklámok szövege csakis ukrán nyelvű lehet, közölte a bykvu.com.

 A Trianoni szerződés Kárpátalját Csehszlovákiához csatolta.
Később (ez a terület is) rövid ideig visszatért Magyarország.
Majd a második világháborút lezáró békeszerződés előbb Csehszlovákiának ítélte a területet, de Chehszlovakia lemondott róla a Szovjetunió javára.

Tehát Ukrajna mindenféle jogalap nélkül bekebelezte Kárpátalját, hisz az sohasem tartozott hozzájuk és soha egyetlen nemzetközi szerződés sem csatolta hozzájuk.

 A magyar küldött, Szimcsera Szilvia kétperces felszólalásában a kárpátaljai magyar oktatás lehetőségeivel foglalkozott, rámutatva arra, hogy az oktatási törvény és a nyelvtörvény milyen hátrányos helyzetbe hozza az ukrajnai kisebbségeket, magyarokat és románokat egyaránt. Előadásában kifejtette, hogy bár Ukrajna jó úton jár az uniós csatlakozás felé, azonban ezek a diszkriminatív rendelkezések nincsenek összhangban sem a Velencei Bizottság állásfoglalásával, sem pedig az ukrán alkotmánnyal. Felszólalását azonban nem tudta befejezni, mert a YEPP elnöke, a portugál Lídia Pereira félbeszakította