A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

  "Ez egy UFO a Curiosity e heti legújabb fotóiból. Egy sötét tárgy, nem pedig a lencsék anomáliája. Ez egy vízszintes pozícióban repül és onnan távolból figyeli a rovert.

 Habár az InSight amerikai űrszonda sikeresen leszáll a Marsra, és néhány száz, 1 db(!) megapixeles képet meg is osztottak a honlapján, ezek vajmi kevéssé értékelhetők. A képek bő háromnegyed részén a saját műszereit láthatjuk, a távolabbra tekintő képeket továbbra is csupán a szemcseszűrőn keresztül. Két hónap nem volt elég az eltávolításához… Az értékelhető anyagot jelenleg is a Curiosity marsjáró szolgáltatja, s mivel nemcsak a NASA, hanem a JPL is hoz le felvételeket tőle, az esélyeink jobbak, hogy a valóságba is bepillanthatunk.  Mindenesetre meglehetősen felkavaró, hogy a Kuiper Express szonda tűéles képeket készít a Naptól 6.5 milliárd km-es távolságban az Ultima Thule kisbolygóról, s ezeket a képeket színesben is láthatjuk, miközben a szomszédos égitest felszínéről csupán a lerontott felbontású, NASA-homokszínű képeket hozzák nyilvánosságra.

 A Mars bolygó közvetlen környezetében, valamint a felszínén is, szorgos űrszondák gyűjtik fáradhatatlanul a fantasztikusabbnál fantasztikusabb adatokat, készítik a csodálatosnál csodálatosabb felvételeket. Mégis. A nagyközönség szinte semmit sem tud a páratlan felfedezésekről, a legizgalmasabb felvételek az archívumokban - ám szabadon hozzáférhetően - pihennek.  A képek között szép számmal találunk olyanokat, melyek a marsi élettel, illetőleg a marsi civilizációval kapcsolatban gyökeresen másról mesélnek, mint ami a NASA hivatalos álláspontja. A NASA-nál tehát ismét nem mondanak igazat, sőt, ezen képek kapcsán már meg sem szólalnak… A legtöbb leleplezés Joseph Skipper áldozatos munkájának köszönhető, az ő munkáiból szemezgetünk.

  ősi, kiszáradt folyórendszer, amely majdnem 700 km-en keresztül húzódik a felszínén, így az egyik leghosszabb völgyrendszer a bolygón. Az ESA Mars Express egységének új felvételein látható terület a bolygó egyenlítőjétől délre található, felszínformáiról pedig tudjuk, hogy vízfolyások és becsapódások okozták: olyan események, amikor az űrből sziklák hullottak le és ütköztek a marsfelszínbe.

 A rácsvonalak nagyjából 1 km-nyire vannak egymástól, így el tudjuk képzelni a terület valódi nagyságát. A NASA nemes egyszerűséggel csak Atlantisznak nevezi a területet, talán nem véletlenül. Waring szerint az ősi marsi város több millió évesnek tűnik, és 100%-os bizonyíték arra, hogy idegenek éltek a Marson.

 Amilyen hirtelen felbukkant, olyan gyorsasággal el is tűnt a Mars légkörében néhány napja kimutatott, nagy mennyiségű metán – számolt be róla a New York Times, amely az eredeti hírt is hozta.

 A NASA megosztott egy fotót a Marsról, amely egyetlen pontja, pontosabban az egyik részen látható fehér folt miatt érdekes. Olyan, mintha valami lebegne a távolban:

Metánt az esetek döntő és elsöprő többségében az élőlények állítják elő az anyagcsere folyamatok közben. Amennyiben csupán csekély mennyiségben találnak a Mars légkörében metánt, úgy „csupán” mikroorganizmusok lehetséges jelenlétéről beszélhetnénk, de a NASA már eddigi is egészen elképesztő missziót elvégző robotja, a Curiosity június 13-án vadonatúj eredményekkel jelentkezett, amik bizonyítják a nagy mennyiségű metán jelenlétét.

 A Mars egyik hatalmas kráterében egy furcsa, rikító kék színű, korong alakú UFO hever. Mellette tisztán látható, hogy a talaj megfeketedett, talán a becsapódás után keletkezett tűzben.

 A marsi életről régóta folyik a tudományos vita. Miután 1976-ban a NASA leszállóegysége, a Viking landolt a bolygón, egy teszt során biológiai jeleket mutatott ki a talajban. A későbbi elemzés ugyanakkor nem erősítette meg az eredményeket.