A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 a Szent Korona pártaelemeinek csúcsán eredetileg helyet foglaló ékkövek tetején négyszirmú virágot formázó zománcos lezárás volt, s ez tekinthető az eredetinek vagy legalábbis a legkorábbinak. E finom ékítmények még pompázatosabbá tehették a Szent Koronát, amikor még valamennyi pártaelem tetején lévő ékkövet ilyen lezárás fedett.

 . Szent István király 1030 körül adta ki törvénykönyvét, melyben elrendelte, tíz falu építsen egy templomot. Eszerint az egységes Magyar Királyság államszervezése ekkorra teljesedett ki. Ennél hamarabb nehéz elképzelni az egységes pénz bevezetését. Márpedig numiztikai okokból kizárólag 1009 előtt verhették a rendelkezésre álló pénzleletet. Ez bizonyítja, hogy a restaurált lelet Géza király pénze volt.

 a H2 dénáron látható jelenetet, a király lándzsájának Isten kezéből való átnyújtását úgy tekintjük, mint István égi invesztitúrájának bemutatását, és elszakíthatatlan az Egbert szertartásrendben is visszatérő, ősi imádságtól: “Adj Uram a te szolgádnak, a mi fejedelmünknek égi fegyvert.” A mennyei fegyver a dénáron: a király lándzsája Isten kezében. Összhangban van ezzel a ténnyel, hogy a H2 dénár másik oldalán a térben ábrázolt, zárt korona abroncsán a REGI (“a király részére”) dativus olvasható, amely megmondja: a királynak készült uralkodói jelvényről van szó.” 

 Megvizsgáltuk a Szent Korona sérüléseit,  ugyanis a Szent Korona is lemezekből készült héjszerkezet s kiderült, hogy a sérülések egyike sem okozhatta a kereszt elferdülését. Az abroncs és a pántok aszimmetriája azt a célt szolgálja, hogy a keresztet ferdén lehessen rászerelni. Teljesen biztos tehát, hogy a kereszt szándékosan ferde, ilyennek készült.  

 Amennyiben ez I. István király az első pénze lenne, akkor koronázása után, 1000-től, 1009 - ig kellett veretnie. A feltételezés mellett numizmatikai érvek szólnak. Egyértelmű ugyanis, hogy a REGIA CIVITAS felirat a regensburgi REGINA CIVITAS-ból származik, márpedig 1009 után Regensburg, RATISPONA feliratra változott.

 az oklevélben három szinonima fejezi ki, vagy írja körül Szilveszternek a császár kegyéből való pápává lételét: ez megkerülhetetlenül és lealkudhatatlanul Ottó akaratát mutatja be a pápai méltóság betöltésénél lényegi, meghatározó, konstitutív tényezőnek. Ami természetesen egyáltalán nem zárta ki jogi szempontból szükséges, egyéb alaki tényezők figyelembe vételét, de Ottó akaratának István királyi méltóságra emelésénél ugyanazt a szerepét igazolja, mint a pápai szék betöltésénél! Ehhez képest bármely más tényező Szilveszter pápaságra és István királyságra emelésében legfeljebb alárendelt szerephez juthatott.

 Ottó császár a magyarok urának “megengedte, hogy teljes szabadsággal királysága legyen (vagy: megengedte nagylelkűen, hogy királysága legyen), engedelmet adva neki arra, hogy mindenhol szent lándzsát hordoztasson, amint az magának a császárnak szokása, és az Úr szegeiből és Szent Móric lándzsájából saját lándzsáján való ereklyéket engedett át neki”.

 , Kijevi Krónikát
mely szerint:
"A magyarok valának egykoron a mi igaz hitünkön, a görögön, merthogy a mi papjainktól vették fel a keresztséget. De nem lévén a mi papjainknak elég ideje, hogy áttegyék a szent könyveket a mi nyelvünkről az övékre, közelebb lévén a rómaiak, ma is azokkal élnek egységben."

 Három legendája van Szent István királyunknak, a kis és a nagy legendája többé kevésbé kortárs szerzők munkája, de ezekben szó nincs semmi koronaküldésről. Aztán van legenda, mit Hartwik püspök írt volna, de - óh, minő csalódás -, kiderült róla, hogy a benne szereplő koronaküldés kései hamisítvány.

 1919 július 26. táján Patay Tibor jött le Budapestről, aki más újság híján a Berlinben megjelenő Vossische Zeitung július 21-i 199. számát hozta magával. Ebben Die Stefans Krone unter den Hammer címmel nagy megdöbbenésünkre egy közleményt találtunk, mely szerint egy müncheni ószeres hiteles okmánnyal bizonyítja, hogy a magyar Szent Korona elárverezéséről Kun Bélával tárgyalt, s megbízást is kapott arra, hogy a koronát 100 000 frankért eladhassa. Az összeg csekély volta eleinte kissé valószínűtlenné tette a dolgot, de később gondolkozván afelett, hogy félig-meddig tisztességes ember egy országtól lopott koronát nem vásárolhat meg anélkül, hogy nyilvánvaló orgazdaságot ne kövessen el,

 
Az igazi megoldásra a "koronás" nevű kutató jött rá. (nevét nem írja ki, csak annyit közöl, hogy 20 éve foglalkozik a koronánk kutatásával.)
                        Ő jön rá, hogy eddig a Géza kép görög feliratát rosszul olvasták! A szövegben ugyanis ott van a középkorban gyakran alkalmazott  -signum contractionis-  egy szórövidítő jel.

 István kortársa, Theotmar merseburgi püspök viszont arról tudósít krónikájában, hogy III. Ottó német–római „császár kegyéből és biztatására Vajk, aki országában püspöki székeket létesít, koronát és áldást nyert”. II. Szilveszter pápa korábban III. Ottó nevelője volt, s kettejük kapcsolata azt követően is harmonikus maradt, hogy az ifjú császár Róma püspöki székébe emelte mesterét. Így aligha vitatható, hogy István királlyá avatásában, miként azt Theotmar krónikája állítja, kezdeményező szerepe volt a régi Római Birodalom helyreállításáról álmodó Ottó császárnak.

 Betiltotta a rovásírást, hibás kép van róla a tízezresen, német ügynök volt, augusztus 20-án alapított államot – csupán néhány az első királyunkról szóló legszívósabb álhírek, történelmi mítoszok közül. Csokorba gyűjtöttük őket, a cáfolatokkal együtt. A Válasz Online Szent István-napi összeállítása.

  A történelem során számtalan példa mutatja, hogy ha egy szétvert sereg új területre téved, ott megtelepszik, a környező népekből vesz asszonyokat, úgy igen gyorsan asszimilálódik, mintegy feloldódik az idegen népességben. Arra meg könnyen akad jó példa, hogy a magyarokkal nem ez történt. Nekem határozottan úgy tűnik Magyarországon, magyarul írom ezeket a sorokat…

  A császár alakjának olyan durva anatómiai hibája van, ami a többi képen egyáltalán nem fordul elő. A figura jobb karja furcsán gnóm, aránytalanul kicsi. Nincsen könyöke, egyszerűen csak ívben be van görbítve, mintha több ponton eltörték volna. Az a mester, aki képes volt Szent Györgynek, vagy Szent Demeternek élethűen behajlított kart kialakítani, Dukasz esetében elvesztette az ehhez szükséges rajzi tudását?

  "És korábban szóltam ennek az alakjáról, amikor pontosabban megvizsgáltam régiségének bizonyos csodás jeleit, és különösen amit a görög betűk megkívántak tőlem: a Szent Korona alsó felén látható Konstantin képével és nevével együtt figyelmesen megszemléltem [a Koronát], feltűnt nekem a híres történésznél, Platinanál [vsz. Bartolomeo Platina (1421-81), Vitae Pontificum c. műve] Szilveszter pápa életénél egy lényeges hely, ahol azt írta, hogy Nagy Konstantin, első a keresztény római császárok közül, mivelhogy a keresztény hit iránti alázatos szeretetét és törekvését megmutatta, egy drágakövekkel díszített aranykoronát kapott több más ajándék és egyházi támogatás mellett a püspököktől."

 Jó döntésnek tartja, hogy a magyar államiság jelképét elhozták a Nemzeti Múzeumból, de szerinte a mostaninál méltóbb elhelyezést igényelne a tekintélye és kisugárzása miatt.. A volt miniszterelnököt „a látogatási metodika”  zavarja, vagyis hogy a kupolacsarnokban turistacsoportok sereglenek a Szent Korona elé, amelyet bárki oda nem illő öltözékben nézhet meg.

 A genetikai adatok szerint valószínűsíthető, hogy eltérő származású  népességek keveredéséből származtak, ami megfelel a nomád társadalmakról és a vérszerződésről ismert történeti adatoknak. Ez alapján nem tartom elrugaszkodottnak megkockáztatni azt a hipotézist, hogy a magyar nyelv megjelenése a Kárpát-medencében esetleg nem vagy nem kizárólag a honfoglalókhoz köthető.

 A tíz fejezetből az első három az egyházról szól. Arról, hogy mi a kötelessége az uralkodónak a papokkal szemben - fordítva semmi. Mivel István király hozta létre a püspökségeket, kizárt, hogy a királyi hatalmat alájuk rendelte volna. „A királyi trón ékessége a főpapoknak rendje”.. Hogyan lett volna rendjük, amikor épen csak megalakultak a püspökségek?!

 Szembetűnő, hogy a kis legendában sincs néven nevezve Koppány vezér, és e forrás sem tesz  említést sehol a legyőzött Koppány felnégyeléséről. Erre vonatkozó konkrét utalásokat egyébként a két-három évtizeddel korábbra datálható nagy legenda sem tartalmaz.

 Hogyan született a magyar Szent Korona első hiteles ábrázolása? Erre a kérdésre adott választ legújabb kutatási eredményei alapján az MTA BTK TTI "Lendület" Szent Korona Kutatócsoportja. A Pálffy Géza és munkatársai a történeti kutatás mellett művészettörténeti, heraldikai, várostörténeti és historiográfiai vizsgálataik alapján rekonstruálták a rajz keletkezésének idejét, feltételezett készítőjének személyét és az ábrázolás elkészültének körülményeit.

" Ulászló, Magyarország új királya, népének szokása szerint minden királyi felszereléssel a téren lévő Szent Péter és Pál templomba ment, amelyben, mint mondják, el van temetve Géza, Boldog István atyja, Adelheiddel, a feleségével, Miesco lengyel fejedelem leányával, Boldog István anyjával együtt."/Lengyel krónika 1440/

„ A krakkói lengyel krónikás Jan Długosz 1440-ben, Ulászló megkoronázása alkalmával járt Székesfehérváron, ahol a piactéren álló Szent Péter és Pál templomról írja, hogy itt van eltemetve Géza fejedelem és felesége, Szent István anyja, Adleida lengyel hercegnő, Mieszkó fejedelem lánya. A XIII. századi, valószínűleg Krakkóban keletkezett, úgynevezett magyar-lengyel krónika szintén a lengyel fejedelem, Mieszkó lányát, Athleidát nevezi meg Géza feleségeként és Szent István anyjaként. 

 – Az is kiderült, hogy nem tizenkettő apostolkép volt a keresztpánton, hanem nyolc. Világossá vált, hogy a párta és az abroncs egy anyagból készült. Ez azért fontos, mert a párta az abroncshoz képest aszimmetrikusan van felszerelve – állítja Csomor.

Az aszimmetria miatt érvel amellett a szakember, hogy egy időben készült a párta és az abroncs. Mások szerint a párta az abronccsal egy önálló, női korona volt. Ennek mond ellent ez az aránytalanság. Hét milliméter a differencia. Csomor Lajos véleménye szerint a keresztpánt nélkül sosem hordák a magyar koronát.

 Az ezeréves magyar államiság ténye – a Teremtő kegyelme, védelme mellett – egyértelműen visszaigazolja Szent István király elévülhetetlen államszervezői művét, és emeli őt nemzeti történelmünk legnagyobbjai közé. Bölcs előrelátás volt abban, ahogyan István – apja, Géza fejedelem nyomdokain járva – ráérzett az „idők szavára”. Arra, hogy népünknek új életformára és kultúrára kell áttérnie, és állami védőkeretek közé kell szerveződnie ahhoz, hogy ne tűnjön el, mint előtte már megannyi nomád és barbár törzs. És mindezt úgy valósítsa meg a Nyugat és a Kelet: a Német-római Császárság és a Bizánci Császárság fojtogató ölelésében, hogy abból egy – a népünk hosszú távú fennmaradását garantáló – önálló, szuverén állam szülessen meg.

Emléke további lehetőséget ad az édesapja által kínált közép-európai összefogás bővítésére Délkelet-Európán keresztül, el egészen Konstantinápolyig, a keresztény értékek és életek védelmében. Személye összeköti a nyugati és keleti keresztényeket, ami nem is olyan elhanyagolható ebben a keresztényüldöző világban.

Szent Piroska 1088-ban született, Adelhaid rheinfeldi hercegnő és Szent László lányaként. Nagyon korán árvaságra jutott. Édesanyját már kétéves korában, míg édesapját hétévesen vesztette el. Ezt követően unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában nevelkedett. 1104-ben, 16 évesen nehéz lépés következett be életében. Hazája diplomáciai érdekeinek engedve, feleségül ment Komnénosz Jóannész bizánci trónörököshöz. Az akkori szokás szerint át kellett térnie az ortodox vallásra. Ebben az Iréne (Eiréne), azaz a Béke nevet kapta. A frigy egyben a Magyar Királyság és Bizánc politikai viszonyának békítését volt hivatott szolgálni.