Háborúra készülnek az oroszok?Orosz lap: Kijev támadásra készül Kelet-Ukrajnában
konfliktus, oroszország, háború, ukrajna, krím
Háborúra készülnek az oroszok?
2016. augusztus 8. 15:33
MOSZKVA-KIJEV, 15:33
Az ukrán elnök szóvivője szerint az oroszok támadásra készülnek. Az ukrán kormány és a krími tatár aktivisták is csapatmozgásokat figyeltek meg a Krím-félszigeten, vasárnap pedig az oroszok egy időre lezárták a területre vezető átkelőket.
Orosz csapatmozgások miatt támadásra számít az ukrán kormány – jelentette be Andrej Liszenko elnöki szóvivő. „A támadás bármikor elkezdődhet” – mondta, majd részletezte a megfigyelt manővereket és csapatmozgásokat a Krím-félszigettől északra. Krími tatár aktivisták szerint is fokozódtak a csapatmozgások: a félsziget északi részén egyre több az orosz nehézfegyverzet a jelentések szerint. (KÉPEK)
Feltételezhető, hogy az orosz erők felfüggesztették a krími terület és Ukrajna közötti átkelőhelyek működtetését. Az oroszok magyarázata szerint jelentéseket kaptak egy határincidensről, ezért zárták le az átkelőket – az orosz kormánypárti sajtóban többféle hír is megjelent, amelyek az áldozatok számát egy és kétszáz közé tették. Az ukrán hatóságok szerint az incidens híre csak provokáció.
Közben orosz szakértők szerint a kijevi junta provokálja a Donyecki Népköztársaságot és Oroszországot is.
A DNR Honvédelmi Minisztériuma rendkívüli közleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogy a fegyverszüneti vonalon a helyzet hirtelen és súlyosan kiéleződött.
Donyeck viszonylatában a fronthelyzet a tendenciáját tekintve kiéleződik."
- írják.
Az ukrán fél, már hosszú napok óta készült arra, hogy nagyszabású provokációval próbálja megindokolni, hogy Kijev miért nem hajtja végre a minszki megállapodásokból fakadó kötelességeit, illetve miért akarja meghiúsítani a helyhatósági választásokat.
A szakadár államalakulatok katonai felderítése szerint az 58. különleges gépesített lövész, illetve a 128. különleges hegyivadász brigád (3) harcálláspontjára a napokban több mint 30 tüzérségi üteget, tankokat és aknavetőket irányítottak át.
Az EBESZ megfigyelői missziója megállapította: a fegyverszüneti megállapodás által kijelölt helyszínen hiányzik 33 tankelhárító ágyú, 33 tank és 12 aknavető. Ezen kívül a megfigyelők jelentése rögzíti: a tűzszüneti elválasztó vonal közelében feltűnt tíz, BM-27 típusú „Uragan” 220 mm-es kaliberű, sugárhajtású légvédelmi rakétarendszer.
A szakadár hírszerzés szerint Porosenko elnök augusztus közepén készül bevezetni a hadiállapotot. Ettől a lépéstől eddig leginkább az tartotta vissza, hogy hadiállapotban lévő országnak az IMF nem folyósít hitelt. Erre reális esély van, ugyanis az IMF az utóbbi időben többször is megtagadta a korábban megígért hitelek folyósítását is.
Választások közelednek
Donbasszban, legújabb határidő szerint októberre terveztek helyhatósági választásokat. A történtek alapos kavarodást kelthet Oroszországban is, mivel szeptember 13-án parlamenti választásokra készülnek Putyinék. Az elnök két rossz közül választhat: vagy háborúba sodródik, vagy – eddigi szokása szerint – megint megpróbál eltáncolni, egy „Minszk-3-mal”. Amivel még inkább magára haragítja a közvéleménynek a Donbasszal kapcsolatos ténykedését immár egyre ingerültebben és felháborodottabban figyelő, hazafias érzelmű részét.888.hu/
(UNIAN, Radio Free Europe, Human Rights in Ukraine)
Orosz lap: Kijev támadásra készül Kelet-Ukrajnában
Több tízezer ember életébe kerülhet, ha Ukrajna újfent katonai erővel próbálja meg megoldani a kelet-ukrajnai konfliktust – írta hétfői számában a Novaja Gazeta (NG) című független orosz napilap, azt állítva, hogy forrásai szerint Kijev rászánhatja magát az offenzívára – írja az MTI.
A lap egyebek között ennek előjeleként értékeli, hogy a hétvégén merényletet kíséreltek meg Ihor Plotnickij, a Luganszki Népköztársaság vezetője ellen. A NG szerint Kelet-Ukrajnában a nyár közepe óta fokozódik a tűzpárbajok hevessége.
A több újságoldalnyi helyzetelemző összeállítás szerzői rámutattak, hogy az elmúlt hetekben válság lépett fel Oroszország és Ukrajna diplomáciai viszonyában is – Kijev nem akar új orosz nagykövetet fogadni – és a “hurrá-hazafiak” retorikája mindkét országban eldurvult. Mindeközben a két köztársaságban, valamint Kijevben folyamatosan csökken a csúcsvezetés népszerűsége, amelyet azok az elszegényedett lakosság előtti kardcsörtetéssel próbálnak meg ellensúlyozni.
Az elemzés kitért arra, hogy a válság rendezését célzó minszki megállapodások aláírását követően mind Ukrajna, mind a lázadó területek fegyveres erői a minőség új szintjét érték el.
A kormánycsapatok élőerőben többszörös, anyagi és műszaki eszközök tekintetében pedig jelentős túlerőben vannak, a DNR és LNR a korábbi felkelő egységekre támaszkodva szervezett hadseregeket állítottak fel, amelyek képesek védekezni.
Ezek a fegyveres erők egyébként nem engedelmeskednek a közismerten korrupt donyecki vezérnek, Olekszandr Zaharcsenkónak.
A lap szerint az általa megszólaltatott, többnyire név nélkül nyilatkozó szakértők, ha véleményük a részleteket tekintve el is tért egymástól, abban egyetértettek, hogy az ukrán fegyveres erők támadása “teljesen valószínű” lehetőség. Ezt arra a meggyőződésükre alapozták, hogy a minszki megállapodások két pontja végrehajthatatlan. Egyfelől a felkelő vezetők nem hajlandók átengedni a kormányerőknek az ukrán-orosz határ feletti ellenőrzést, másfelől viszont az ukrán vezetés képtelen a minszki alku előírásának megfelelően módosítani az alkotmányt.
Az ukrán elitnek főleg az ország nyugati régióiban és a fővárosban – vagyis a konfliktusövezettől távol – összpontosuló, harciasabb része szerint Kijevnek ugyanazt a taktikát kellene folytatnia, mint amit annak idején Moszkva követett a Kaukázusban. Emlékeztetnek rá, hogy Oroszország, miután Haszavjürtben békemegállapodást kötött a csecsen lázadókkal, erőgyűjtésbe kezdett, hogy aztán, a második csecsen háborúban gyorsan leverje őket.
A NG úgy értesült, hogy Kijevnek mintegy 100 ezer, a felkelőknek pedig 30-32 ezer katonája áll fegyverben a térségben. A lap az ukrán védelmi tárcától azt a tájékoztatást kapta, hogy a két ország határán 13 ezer orosz katona állomásozik, több száz egységnyi különböző rendeltetésű haditechnikával felszerelve. Ezzel szemben a Kijevvel szemben álló erők azt állították, hogy 4500-nál több orosz katonát sosem vontak össze az ukrán határon, “és ezt a NATO felderítése is tudja”.
A lap nem foglalkozott azokkal az egybehangzó nyugati és ukrán – Moszkva által tagadott állításokkal -, amelyek szerint a harcokba közvetlenül is beavatkoztak orosz reguláris erők, az összefoglaló csak önkéntesekről tett említést, mindkét oldalon.
Az orosz napilap szerint egy kiújuló kelet-ukrajnai konfliktus, a kimenetelétől függetlenül nem lesz “villámháború”, hanem jelentős rombolással és vérveszteséggel jár majd. A szerzők úgy vélekedtek, hogy az “orosz tényező” ebben a háborúban nem játszana jelentős szerepet, a donyecki és a luganszki erők személyi állománya mára már ugyanis csaknem teljes egészében ukrán állampolgárokból áll.
Ez már egy másfajta “hibrid háború” lesz, olyan polgárháború, amelyet két professzionálisan kiképzett hadsereg vív egymással.
“Egy ilyen háborúnak nem lesz győztese, de elkerülhetetlenek lesznek az óriási áldozatok. Interjúalanyaink értékelése szerint ez léptékét tekintve több tízezer embert jelenthet majd. Mindemellett ők mint katonák kizárólag a harci veszteségekről beszélnek”
– írta a lap.
Ezért csak egyetlen és nagyon egyszerű következtetés maradhat.
Egy új ‘nagy’ háború Ukrajna keleti részén, bárki is kezdeményezze azt és bárki is ünnepelje benne a győzelmet, szándékos bűncselekmény lesz”
– hangzott az értékelés.
A lap által megszólaltatott felkelő katonai szakértők szerint egyébként Kijev 2014-ben képes lett volna katonailag véget vetni a felkelésnek, ha nem félt volna Donyeck megszállásától, és ha a “közepesnél nem rosszabbul kiképzett katonáit” nem tehetségtelen parancsnokok irányítják. Emellett a donyeckiek kezére játszott az ukrán szabadcsapatok fegyelmezetlensége is.karpathir.com/
MTI/KH