Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ALBA REGIA FEHÉRVÁR HELYE

Cikkek

Budák -Ki, mit és hogyan lát? A "Visegrádi királytalálkozó" helyszínének romjai

2019.04.11

 A középkori  Visegrádi királytalálkozó városfalainak régészeti alapja. Királyi birtok székhely volt. Három hónapos találkozón 385 szobában ülték meg a királyok kíséretükkel együtt.  

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: ALBA REGIA FEHÉRVÁR HELYE | Hozzászólások: 0

Ős-Buda Székesfehérvár felől

2019.04.11

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: ALBA REGIA FEHÉRVÁR HELYE | Hozzászólások: 0

Virtuális kirándulás Ősbudára, Attila városába és környékére

2019.04.03

 Az igazsággal szembe kell nézni! A videó azoknak készült ,akik nem tudnak elmenni a városba és azoknak is , akik nem akarnak elmenni. De azoknak is , akik elakarnak menni és szeretnék tudni mit találnak és mit is látnak. Metszetek alapján modellezhető a város. A valóságban megtalálhatóak a nagyobb épületek romjai is. Aki a metszetbe belehamisított nem járt a helyszínen, ezért a metszet ábrázolását nem tudta átrajzolni a valóságos domborzatra. Így lehet Kovácsi kiradírozott helyére írva Pest Vagy Dunára ráírva "Sárvíz" . Igen a Duna áradás után sáros és a Garam viszont nem. Aki nem látja át a területet összetévesztheti a Garamot és a Vágot a Szigetközi résszel. Kinek volt érdeke eltüntetni mindezt?

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: ALBA REGIA FEHÉRVÁR HELYE | Hozzászólások: 0

Fehéregyház egy XVIII. századi térképen

2017.05.24

 Nagyfontosságúnak látszó térképleletünk ismertetését ezzel a vázlatos leírással nem zárhatjuk le. Néhány mondatban okvetlenül meg kell kísérelnünk forrásértékének mérlegelését is. A rendelkezésünkre állt rendkívül csekély idő alatt a térkép hitelességére, illetőleg az eddig ismeretes forrásokkal való összhangjára nézve a következőket állapíthattuk meg:
1. Mindenek előtt rá kell mutatnunk arra, hogy térképünk nem egyik vagy másik fél álláspontjának igazolására készült, hanem a pörös felek (Óbuda és Hidegkút) részéről vitatott mindkét határvonalat feltünteti. Egy másik lényeges momentum az, hogy Felkis Antal felmerését ós rajzát, két hivatalos tényező is felülvizsgálta. Egyrészt az A—I jelű méták pontos berajzolása tekintetében Brady főhadnagy bizottsági mérnök, másrészt általános helyrajzi szempontból Fribeisz Antal és SetitthFarkas, Pest vármegye pilisi járásának rendes, illetőleg alszolgabírája. A végrehajtott revíziót az 1.781. május 29-én keli, mindhárom említett személy aláírásával ellátott, megpecsételt hitelesítő záradék igazolja
 http://albaregalis.hupont.hu/132/feheregyhaz-egy-xviii-szazadi-terkepen#ixzz4i0fHnAE2

 

ÁRPÁD VEZÉR LAKÓHELYÉNEK A FÖLDEL EGYENLŐVÉ TETT ALBA REGIA-NAK FOTÓI

2017.05.24

 Nézzük a metszetképet és hozzá a műholdas képet! Nem nehéz azonosítási pontokat találnunk. Sőt kifejezetten könnyű ugyanis a város egykori védműveit még most is tökéletesen mutatja a műholdas program. A föld alatt lévő vizet is mutatja a műholdas kép, a növények szépen megrajzolják nekünk a vizek egykori helyét.

 

 

Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

2017.05.24

 Ptolemaiosz kora és reneszánszkori felfedezése között azonban több mint ezer év telt el, mert a középkorban az ókori kartográfia elméleti eredményei feledésbe merültek, a kartográfia visszazuhant abba az állapotba, amelyben az i. e. VI. században volt. Az ismert világ ábrázolása vetület és fokhálózat nélküli körtérképeken került bemutatásra. (A honfoglalás utáni évszázadban, a X. század végén keletkezett angolszász zsoltár-világtérkép, a Cottonian, a Kárpát-medencét elfoglaló magyarokat mint a hunok leszármazottait /hunorum gens/ jelöli. A németországi ebstorfi kolostorban talált 3,56 méter átmérőjű XIII. századitérképen már azt olvashatjuk, hogy a hunok egykori földje Magyarország /Pannonia inferior quae nunc Ungaria/. Ez az első térkép, amelyen Magyarország neve megjelenik.)

Read more: http://albaregalis.hupont.hu/41/metszetek#ixzz4i0SZNKqa

 

Egy tiltott könyvből – Ungaria és Albaregale az eltűnt város, Atila magyar volt!

2017.03.10

 A sírt Dr Gallus Sándor a Nemzeti Múzeum régésze tárta fel, nem Sashegyi. Az első amit megállapított a sírrablás ténye. Egyrészt a csontok szétdobálva, csak a medence és a felső combi rész volt a helyén tehát nem in situ volt a váz. A másik érdekesség egy 13. századi fáklyatartó vas jelenléte. Nyilván ezzel világított a sírrabló. Gertrudisék lehettek akik elcsenték a kincseket, vagy valamit a sírból. A főpap kérdésre igen is meg nem is a válaszom, mert onnantól, hogy Künd lett valaki egyfajta vallási vezető is lett, de nyilván őt is beavatta 3 mági vagy táltos főpap, rabonbán a székelyeknél.

 

SICAMBRIA-ÓBUDA-KIRÁLYNÉI VÁROS KÖZÉPKORI HELYRAJZA MŰHOLDAS TÉRKÉP ALAPJÁN

2016.11.01

 A fedőkép ikonját kipipálva aztán megkapjuk az eredeti környezetet, a pontos földrajzi helyét a kis-szigetnek és egyben a nagynak is. Így tovább haladva minden egyes objektum-romemlék a nagy szigeten is megtalálható-pontos helyrajza azonosítható. Mondok is egy példát azonnal, a piros jelölő pontunk felett a térképen egy kör alakú objektum látható a térképen 1778-ban! Ez az a polgárvárosi amfiteátrum, amit csak 1880-ban kezdenek el feltárni. A Dillich kép tehát pontos. A vízrajzi  helyzetről pedig egy rekonstrukciós ábra is tudósít.

A vízrajzi helyzet is a Dillich képek  valóságát mutatja, és nekem ad igazat. Ezen a képen is ugyanott látható a sziget. A számozást is elkövettem a térképen, így is  igazolva, hogy Sicambria-Óbuda városát megtaláltuk! 

 

Krónikáink titkai: ŐS-BUDAVÁR, a magyar királyi székhely

2016.08.07

 Az Árpád-kor krónikásai a XII. és XIII. századbeli írásaikban már elég sok adatot közöltek Attila városáról, Sicambriáról. Anonymus pl. azt írja krónikájában, hogy Attila, a hunok vezére a Duna mellett királyi lakot alkotott magának a felső hévízeknél, azt erős falakkal megerősítette, s az ott talált régi műveket megújíttatta. Ezt várost az ő korában a németek Etzelburg-nak, a magyarok Budavárnak neveztek.

 

Árpádvár és környéke a Pilisben

2015.08.30

  

 

A "szer" szó a fémbányászat egyik legrégibb szakkifejezése, azt a mesterségesen létesített lejtőt jelenti, ahol a fémtartalmú köveket különválasz­tották. 

A régebbi kutatók komoly jelentőséget tulajdonítottak a Szer nevű hely hollétének, mert nyilvánvalónak tartották, hogy ez a hely a királyiközpont közelében volt. Így feltételezték, hogy ha a Szer nevű helyet megtalálják, akkor nyomára akadnak a vezérek központi székhelyének, annak a városnak, mely a krónikák szerint előzőleg Attila hun vezér városszékhelye is volt.Priscos Rhetor írása alapján, - a múltszázadbeli okoskodás szerint, - Attila leg­főbb szálláshelyének nyomait csak az Alföldön lehetett keresni. Miután az elképze­lésekben az Alföld síkságába helyezték Attila városát, egészen ésszerűnek tűnt, amikor az Alföld egy jelentéktelen pontján, a Csongrád megyei Szer-Pusztán, Pusztasze­ren vélték megtalálni azt a Szer nevű helyet, amelyet Anonymus a gestájában mint az első országgyűlés helyét említ. Komolyabb kritikai vizsgálódás, kézzelfogható lelet vagy okleveles adat nélkül is elfogadta tehát a közvélemény, hogy az Alföld Szer-pusztának nevezett helyén volt" ez a szeri országgyűlés. Pedig a mai Pusztaszer és az Anonymus által említett Szer; kapcsolatának nyomait nem találhatták semmiféle oklevélben. Még emlékművet is, állítottak az első országgyűlés emlékére ezen az alföldi helyen. Ha akkor megvizsgál­ják a "szer" szó jelentését, óvatosabban jártak volna el. Mint láthattuk, ez a szó, ősi jelentése szerint bányászati műszó. Miután Árpád­kori elnevezésről van szó, azokra a területekre kellett volna szűkíteni a kutatást; melyeken ősi bányászat folyhatott. Nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni; hogy számtalan adat bizonysága szerint a vezérek korában és később, az Árpád-házi királyok uralkodásának idején az ország központja a Pilis vidékén volt!