A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 December 6-án hívták volna össze a NATO-Ukrajna Bizottságot a NATO külügyminiszteri szintű találkozója alkalmából. A bizottság Ukrajnának nagyon fontos, hiszen ez mutatja a nyugati országok támogatását Ukrajna felé az Oroszországgal szembeni konfliktusban. Ráadásul Ukrajna a NATO tagja akar lenni, így ez a bizottság létfontosságú számára. Ezért óriási csapás Ukrajnának a magyar vétó.

 Surányi György (liberálisok pénzügyi zsenije) korábbi jegybankelnök 1996-97 fordulóján mintegy -2000 milliárd forint veszteséget adott át az adófizetőknek.
Pedig ebben az időben értékesítették az MNB 46 tonna aranykészletét, és egyéb értékeket.
Surányi György egy 1996-os sajtótájékoztatón elégedettségének adott hangot az ország makrogazdasági teljesítménye okán, miközben a jegybank iszonyatos veszteségeket szenvedett el.
„Örömteli veszteségek” – címmel olvasható ma is beszámoló az eseményről a 24.hu-n.

 A 16+1 formátumban az európai országok közül a következők vesznek részt: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia. 

 Merkelnek már nincsen meg a szükséges politikai ereje és tekintélye, hogy egy kormányt megalakítson. Az EU központi dinamikájáért felelős francia-német tengely újra leállt és Macron most stabilabb képet mutat a hazavágott Merkelhez képest. Eközben a németeknek valahogyan menedzselni kellene Berlin feszült diplomáciai viszonyát Moszkvával, Ankarával, Varsóval és Budapesttel.

Szabadon átjárhatóvá válhat az ukrán határ – írja az eTrend.sk. Szlovákia keleti határa ugyanolyan szabadon átjárhatóvá válna, mint a cseh, magyar vagy lengyel határ. A dolog azért rendkívüli, mert az Unió történetében először kerülne be a schengeni övezetbe egy nem uniós ország.

Az Európai Parlament a múlt héten megszavazta azt a javaslatot, amely eltörölné a határellenőrzéseket Ukrajnával, Grúziával (Georgia) és Moldáviával szemben. A gesztus azokat az országokat célozza, amelyek „jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy közeledjenek az EU politikai és gazdasági standardjaihoz”.

 Brüsszelben megszületett a döntés arról, amire a kormány hónapok óta figyelmeztet. Az uniós intézmények megindítanák a betelepítéseket, mégpedig nem önkéntes, hanem kötelező jelleggel vagyis állandó rendszert hoznának létre, létszámkorlát nélkül. Ezenkívül a betelepítéseket ott kezdenék el, ahol álláspontjuk szerint nem fogadtak be elég bevándorlót azaz Magyarországon.

De itt még nincs vége a történetnek, mivel az elképzelések szerint megkönnyítenék a családegyesítéseket is, amelyekbe természetesen bevonnák a mindenhol elég sokat bírált, zavaros hátterű NGO-kat is. Most zárt ajtós tárgyalások következnek, a többi uniós intézmény részvételével, ahol megszülethet a végleges döntés az EP által elfogadott rendelet érvényesítéséről. Ha véglegesítik a rendeletet, akkor gyakorlatilag erőből vesznek el Magyarországtól egy alapvető jogot , annak meghatározását, hogy kivel éljünk együtt.

 Azáltal, hogy az egyhangú döntéshozatal helyét átvenné a minősített többség szükségessége, Brüsszel kezében nagyobb politikai hatalom összpontosulna, a nemzeti szuverenitást máig fontosnak tartó országok (Közép-Európa) pedig hátrányosabb helyzetbe kerülnek, hiszen az újabb tagállami jogkörök megvonásakor kevesebb eszköz lenne a kezükben Brüsszel központosítási törekvésével szemben.

 Nem kevesebb van a puskacsőben, mint az a golyóbis, amely szerint ezentúl létrejönne Európában egy állandó, kötelező és felső határ nélküli szétosztási mechanizmus, vagyis egy kötelező betelepítési kvóta - mondta Orbán Viktor a közmédiának.

 Jiři Nováček belbiztonságért felelős cseh miniszterhelyettes arról beszélt, hogy a V4 az Európai Bizottságéval szembenálló véleményt fogalmazott meg, ugyanis szerintük nem helyes, hogy a szolidaritás egyetlen formája csak a migránsok szétosztása lehet. Ez nem egy reális projekt, a V4 kezdettől fogva felhívta a figyelmet, hogy ez nem fog működni – emlékeztetett.