Putyin látott már nyugati légi kalózkodást is
Putyin Lukasenkónak: Meg is fürödhetünk, a tenger egyre melegebb és melegebb
A belarusz ellenzék attól tart, hogy az országot 27 éve irányító, az augusztusi elcsalt választások után az ellentüntetéseket nagy erőkkel leverő elnök hatalma megtartása érdekében kész még tovább mélyíteni az integrációt a két ország között.
Belarusz ugyan így is a legszorosabb szövetségese Oroszországnak: A Nyugat és a Kreml között sajátosan egyensúlyozó, bár alapvetően mindig Moszkvára figyelő Lukasenko ugyanis eddig az ígéretek ellenére kitért a szövetség még szorosabbra húzásától. Így például nem jött létre a közös valuta sem.
Mostanra azonban a külvilágtól elszigetelt elnök – aki tovább növelte a feszültséget a Ryanair vasárnapi földre kényszerítésével Minszkben egy valótlan bombafenyegetés hírével, annak érdekében, hogy leszedjen róla egy ellenzéki aktivistát – kénytelen egyre inkább engedni Putyinnak, hogy hatalma megtartása fejében tovább közelítse Moszkvához a 9,5 milliós országot.
A megbeszélés előtt már beszélt erről Lukasenko, igaz, az elmúlt évtizedekben Moszkva sokszor hallotta már ezeket az ígéreteket, amelyek csak részben teljesültek. Más kérdés, hogy a legfontosabbakban igen: Lukasenko alatt nem merült fel komolyan az euroatlanti integrációs cél megfogalmazása – ellentétben Ukrajnával –, tervben van egy harmadik orosz katonai bázis létrehozása az országban, amely az orosz erőkkel közösen oldja meg a Litvánia és Lengyelország révén az EU-val is határos ország határvédelmét.
Lukasenko azonban most anyagilag is kiszolgáltatottabb: az eddigi, személyre szabottak mellett újabb nyugati szankciókra számíthat és a koronavírus is csökkentette a bevételeit.
Moszkvánál újabb hiteleket és a jelenlegiek átcsoportosítását kellene elérnie Lukasenkónak, és az orosz elnök egyértelmű kiállást mellette annak érdekében, hogy otthon a rendfenntartó erőknek igazolhassa: bírja a Kreml támogatását, és szabad kezet kap az ellene zajló tömegtüntetések és az ellenzék teljes felszámolásában. Ezt azonban nagyon nyíltan Putyin sem vállalta – nem biztosított például saját erőket ehhez, pedig az ODKB alapján elvileg erre lehetősége lett volna. Részben ezt azért sem tette meg, mert a tavaly még erős, tiltakozássorozatot, amely akár új erőre is kaphat, inkább szimpátiával fogadta az orosz társadalom.
Putyin látott már nyugati légi kalózkodást is
A megbeszélés nyilvános részén külön kitértek az Athénból Vilniusba tartott Ryanair-gép minszki leszállítására. (Az ügyről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.) Előbb Lukasenko beszélt arról, hogy hozott bizonyos dokumentumokat az ügyről, amit majd megmutat vendéglátójának, majd Putyin vette védelmébe a történteket, párhuzamba állítva azt az egykori bolíviai elnök gépének 2013-as esetével.
„Annak idején a bolíviai elnök gépét földre kényszerítették, kitessékelték az elnököt is. És mindenki csöndben volt” – mondta a Ria Novosztyi szerint Putyin.
Evo Morales akkor Moszkvából tartott hazafelé, ám több nyugati ország megtagadta a légtérhasználatot, így Bécsben landolt. A gyanú szerint azért kényszerítették földre, mert azt gyanították, hogy rajta van Edward Snowden – az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) globális lehallgatási gyakorlatáról hírt adó egykori CIA-alkalmazott valójában Oroszországban maradt.