Nem sikerült műemlékké nyilvánítani, a tulajdonos újra bontási engedélyt kért a Márványmenyasszony épületére

Ráday Mihály  utolsó mentése volt, de csak egy évet kapott ideiglenesen. A városvédő meghalt.

A kormány még januárban gyorsított ütemű műemléki védettségi eljárást rendelt el a Márványmenyasszony (illetve vele együtt az akkor szintén bontással fenyegett egykori Wichman-kocsma Kazinczy utcai) épülete esetében, ez azonban csak egy évre szóló ideigelenes védelmet jelentett, ami – mint a 24.hu még márciusban megírta, januárban lejárt, és az eljárás során a Kormányhivatal nem talált módot annak véglegesítésére, mivel olyan sokszor átépítették már az épületet, és állásfoglalásuk szerint sem helytörténeti érdekessége, sem múltja nem elegendő indok arra, hogy műemlékké tegyék.

A legendás I. kerületi vendéglő épületére tavaly elrendelt ideiglenes védettség nemrég lejárt, így május 24-én beadták a bontási s egyben egy új lakóház építésére vonatkozó kérelmet. Bár az épületet az idők során többször átépítették már, az 1793-ban alapított Márványmenyasszony vendéglő kultúrtörténeti jelentőségét többek között az adja, hogy helyet adott Széchenyi István 1836-os és Wesselényi Miklós 1845-ös lakodalmának is

Lebonthatják a I. kerületi Márvány utca 6–8. szám alatti, kiemelt kultúrtörténeti jelentőségű épületet – derül ki a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához beadott május 24-i kérelemből, mely az ÉTDR-en jelent meg. 

A Márványmenyasszony vendéglő néven ismertté vált épületre vonatkozó dokumentumban „új lakóépület építése, meglévő épület bontása” szerepel, ami azt jelenti, hogy a Márványmenyasszony épületének helyére új lakóházat terveznek építeni, ám azt egyelőre nem tudni, hogyan fest majd az új épület.

A vendéglő lebontásának híre több mint egy évvel ezelőtt bejárta a sajtót, a tiltakozás hatására azonban nem sokkal később a Miniszterelnökség elrendelte a műemlékvédelmi eljárást beindítását, amivel a Márványmenyasszony épülete egy évre szóló ideiglenes védelmet kapott. Ez azonban idén év elején lejárt, így újra lehetségessé vált a ház lebontása, az erre vonatkozó engedélyt most be is adták. 

Mint korábban megírtuk, az 1793-ban alapított Márványmenyasszony vendéglő kultúrtörténeti jelentőségét többek között az adja, hogy helyet adott Széchenyi István 1836-os és Wesselényi Miklós 1845-ös lakodalmának is, de rajtuk kívül számos művész, politikus megfordult a falai között. A ház fontosságát éppen mementó jellege adja: az, hogy alapítása óta vendéglátóhelyként szolgál, a múlt egy elevenen darabja. Bár az épületet számtalanszor átépítették (eddig ezért sem élvezhetett műemléki védettséget), falai mégis napestig mesélhetnék a pompás nemesi esküvők, polgári mulatságok, szende szépasszonyok és léha csábítók színes történeteit. 

pestbuda.hu/cikk/20220525_beadtak_a_bontasi_kerelmet_a_marvanymenyasszony_epuletere