A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 A mostani elnöknek állítólag annyi az elvárása, hogy tegyenek meg mindent a katonák az Iszlám Állam szíriai és iraki megfékezéséért, és akadályozzák meg, hogy újabb állásokat szerezzenek Afganisztánban. Elvben készül egy komolyabb stratégia is, de addig is engedik a hadsereget a belátása szerint fellépni.
A helyzet állítólag aggodalmat keltett a külügyminisztériumban, ahol a diplomaták attól tartanak, hogy az onnan irányított tárgyalásoknak keresztbe tehetnek a hadsereg váratlan húzásai, és ezzel végső soron nem a megoldást segíti, hanem a konfliktusok elmérgesedését okozza majd az új helyzet. 

A bomba tömege 10 tonna (21 000 font), kifejlesztésével ez a bomba vált a világ legnagyobb nem nukleáris robbanószerkezetévé.   Egyesek szerint ugyanaz az ammónium-nitrát és alumíniumpor keveréke, mnt a Daisy Cutterben, mások szerint annál erősebb robbanóanyag, ismét más források szerint valamilyen aeroszol (valószínűtlen). Hatóereje minden esetre 40%-kal nagyobb elődjénél, 200 méteres körzetben elegendő tankok és felszíni megerősített fedezékek megsemmisítésére, és természetesen nagy területen halálos az élőerőre. Ez demoralizálja a túlélőket, ezért hasonlóan a Daisy Cutterhöz, jelentős a pszichológiai hatása. Robbanáskor száraz időben a felfelé húzó, majd szétterülő égéstermék atomrobbanáshoz hasonló gombafelhőt hoz létre. 

 Kína előírta a kereskedelmi cégeknek, hogy nem vehetik át az észak-koreai szénszállítmányokat, így az azokat szállító hajók tömegesen térnek haza, rakományukkal telten. Úgy tűnik, Amerika maga mellé állította Kínát, akinek amúgy is egyre kellemetlenebb a nukleáris fegyverekkel és rakétákkal fenyegetőző szomszéd.

 A Szíriára mért katonai csapással az Egyesült Államok megsértette a nemzetközi jogot, mert azt anélkül tette, hogy bebizonyosodott volna, hogy a vegyi fegyvert a szíriai kormányerők vetették be, a NATO-szövetségesek pedig úgy viselkednek, mint a kínai bólogató szobrocskák - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Mir televíziós csatornának adott interjújában.

 A külügyminiszter-helyettes a lapnak nyilatkozva azt mondta, Szíria megtalálja a módját annak, hogy megvédje magát az idegen agresszió ellen, amennyiben az amerikai hadsereg múlt heti katonai akciója megismétlődik. Elmondása szerint ehhez további orosz segítséget vennének igénybe; Moszkva államközi egyezmény keretén belül segíti az ország stabilitásának fenntartását, miközben az USA a kormányerők elleni katonai csapással a terrorszervezeteket próbálja életben tartani.

 "Reméljük, hogy Oroszország úgy dönt, hogy konstruktív szerepet játszik és támogatja a tűzszünetet, egyrészt a védnöksége alatt folyó asztanai tárgyalásokon, másrészt Genfben" (az ENSZ közvetítésével folyó konzultációkon) - mondta.

Hozzátette: "Ha sikerült tűzszünetet létrehoznunk a szíriai stabilizációs övezetekben, reményeink szerint biztosítottak lesznek a feltételek, hogy megkezdjünk egy hasznos politikai folyamatot".

 Öt év után most először ment volna újra brit külügyminiszter az orosz fővárosba. Végül azért nem megy, mert Nagy-Britannia elítéli, hogy Oroszország a keddi mérgesgáz-támadás után még mindig támogatja a szíriai rezsimet. Egyúttal felszólítják Oroszországot, hogy mindenképpen segítse a politikai rendezést Szíriában, valamint együttműködésre sarkallják a nemzetközi közösség többi országával, hogy a jövőben több ilyen eset ne forduljon elő.

 Az alt right/újjobboldal, illetve ehhez közeli körök egyik legtöbbet hangoztatott érve a kampány alatt az volt, hogy  azért kell Trump, mert Hillary Clintonnal ellentétben ő nem viszi háborúba az országot. Most egyébként nemcsak ezt kérik számon, hanem konkrétan kamunak tartják Aszad vegyi fegyveres támadását is. Az Infowars szerint Soros György által támogatott szervezetek "false flag"-akciójáról van szó, amivel az amerikai beavatkozást akarták kiprovokálni. 

Maga Trump twittelt néhány olyat korábban, aminek szöges ellentéte a mostani lépés. 2013-ban, még inkább a tévévilág sztárjaként mint politikusként azt üzente Obamának, hatalmas hiba lenne megtámadni Szíriát, pláne kongresszusi felhatalmazás nélkül. Igaz, 2013-ban írt olyat is:

"Nem támadnám meg Szíriát, de ha igen, az meglepetés lenne, és nem fecsegnék róla előtte a médiának." (Buzzfeed, New York Times)

 Az orosz elnök kimondatlanul abban bízott, hogy a kelet-ukrajnai konfliktust és az egyoldalúan annektált Krím ügyét Moszkvának kedvezően viszonylag gyorsan rendezhetik, és Washington érdemben lépni fog az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók feloldásában. Hogy ez mennyire volt megalapozott, mennyire hitte el ezt valóban a Kreml és mennyire csak a sajtóban – más előjellel, de nyugaton és keleten egyaránt – fúvódott nagyra ez a remény az kérdés, de az bizonyos, hogy Trump mindezt nagyrészt elsöpörte, amikor egyértelműen kiállt amellett, hogy Oroszországnak vissza kell adnia a Krímet, másképp nem számíthat rendezésre.

 A nagykövetség beszámolója alapján ez lehetőséget nyújt arra, hogy az ukrán hadsereg korszerűbb katonai eszközöket szerezzen a kanadaiaktól. A megállapodás öt fontos irányvonalban köthet össze: védelmi kutatások, fejlesztés és gyártás, logisztika, védelmi politika, katonai oktatás